Kultúra

A nógrádi falvacska a Cserhát délnyugati peremén, a 423 méter magas Kő-hegy lábánál található egy jellegzetes erdős dombokkal körülvett völgyben.

Nógrád vármegye második legnépesebb települése és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly bal partján. 1950-ig a megye székhelye volt, nevét a Balassa családról kapta, akik a település legfontosabb birtokosai voltak a 15. ...

A kis település a Cserhát és a Börzsöny lábánál húzódik meg. Lakói híven őrzik a szlovák nemzetiségi hagyományokat, amint az látható építményeikben, hagyományos ételeikben és a hímzett bánki népviseletben, amit nagyobb ...

A város Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése és a Bátonyterenyei járás székhelye.

A település a Cserhát hegységben található, a Galga-patak völgyében a Szanda-hegy lábánál. A falu nevezetessége a Szeplőtelen fogantatás nevére szentelt római katolikus templom, a templom előtt található régi boltíves kőhíd, ...

Tót-magyar vegyes lakosságú falu Nógrád vármegyében.

Nógrád vármegyében található falu, aminek építészeti sajátossága, hogy méretéhez képest nagyszámú nemesi lakóház (várkastély, kastély, kúria) található itt.

A többségében német nemzetiségi falu Nógrád vármegye délnyugati részén a Börzsöny délkeleti peremén található.

A község a vármegye egyik legkisebb települése, a Meredek-hegy aljában az egykor vízimalmokat hajtó Bokor-patak partján fekszik.

A település története évezredekre nyúlik vissza, ahogy arról az itt talált kő-, bronz- és honfoglaláskori leletek is tanúskodnak.

A község a Központi-Cserhát legnagyobb települése (2200 fő), annak déli részén terül el.

Az 1072 lakosú palóc falu Nógrád vármegye északkeleti csücskében található, Salgótarjántól 20 kilométerre a magyar-szlovák államhatár mellett. 

Kúria, kastély

A közel 350 fős település a Belső-Cserhát völgyében, a Fekete-víz (patak) mellett található. A község és Magyarnándor határán található Rézparti-víztározó alkalmas horgászatra, partja csendes kikapcsolódásra.

A jelenleg nagyjából nyolcszáz fős településen a régészeti kutatások azt igazolták, hogy már a csiszolt kőkorszakban is éltek emberek. 

Nevét Keresztelő Szent Jánosról kapta, aki a falu és a templom védőszentje. Érdekessége, hogy régen itt haladt át a Hatvant Szécsénnyel összekötő kereskedelmi-hadi út.

Forrás: cserhatszentivan.com 

Madách Kúria

A vármegye északi részén az Északi-Cserhát és az Ipoly völgyének határán, Balassagyarmattól mintegy 12 kilométerre kelet-délkeletre, a Szécsényi-dombság területén fekszik.

A már a XIV. században is létező faluban az 1990-es években kezdték meg a település fejlesztését.

Palócföld ezen kicsi gyöngyszeme a Börzsöny-hegység és az Ipoly-folyó ölelésében fekszik, Budapesttől mindössze 75 kilométerre.

A Börzsöny lábánál fekvő, nagyjából 2500 fős település pereme a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét súrolja.

A település közigazgatásilag a Dorogháza-Nemti-Szuha körzetbe tartozik.

A település a Börzsöny északi részén, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található, Ipolyvece, Nagyoroszi és Hont szomszédságában.

A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése, ami Pásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál, pontosan a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál található

Az 1475 hektáros kisközség a vármegye délkeleti részén található, korábban Kisnógrádnak hívták és a váci püspökséghez tartozott.

A Dobroda patak völgyében, Salgótarjántól 28 kilométerre található 703 lelket számláló község.

A Cserhát hegység dombjai között, a salgótarjáni és szécsényi kistérség határán fekszik, keleti irányban a 22. számú főútvonal mellett, Budapesttől körülbelül 100 kilométerre.

A település Dél-Nógrádban, az Ecskendi-dombvidéken, a Céklás-patak mentén található, Budapesttől 60 kilométerre Pest vármegye határán.

A község a pásztói járásban, a Cserhát kisebb-nagyobb magaslatai között, a Tarcsai-patak (vagy Ilka-patak) völgyében fekszik, Budapesttől 60 kilométerre északkeletre.

A vármegye egyik legrégebbi helysége, az egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezettel.

A csaknem 1500 lelkes település a vármegye északkeleti részén található. Salgótarjántól 10 kilométerre nyugatra fekszik, és a 22-es számú főúton Ságújfalu irányából, északról Karancsalja érintésével lehet megközelíteni.

A 14. századig Alsópeténnyel közös falut alkotott. Mivel a török hódoltság idején népessége jelentősen csökkent, a 18. század végén szlovákok települtek be ide.

Felsőpetény

A 14. századig Alsópeténnyel közös falut ...

A falu a Cserhát dombjai közt, a Zsunyi-patak völgyében fekszik, Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark település.

A szlovák nemzetiségi kisebbséggel is rendelkező község a vármegye déli, délnyugati részén, Pest vármegye határán helyezkedik el.

A Cserhát vidék egyik legszebb és legmagasabban fekvő települése Pásztó és Szécsény között körülbelül félúton helyezkedik el, Budapesttől olyan 75 kilométerre. A 375 méter tengerszint feletti magasságban található terület a ...

Egyre csökkenő lélekszámú dél-nógrádi kistelepülés, melynek lakói büszkék történelmi múltjukra.

Az 550 fős település Belső-Cserhát vidékén, a Nagy-hegy lábánál, és a Feketevíz-patak partján fekszik, Palócföld szívében.

A palóc táj és annak idillikus faluja 1987 óta a világörökség része. Az Ófalu 67 védett házát az UNESCO is jegyzi, ami nem csak első magyar résztvevőként került a listára, hanem a világ első olyan falujaként, amely kiérdemelte ...

A település a Börzsöny északi részén, az Ipoly folyó völgyének peremén fekszik.

...

A település nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először, a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dűlőn feküdt, 20. század elején pedig Nógrád vármegye Balassagyarmati ...

A vármegye egyik legkisebb települése a Nógrádi-medence szélén, egy domboktól övezett kis völgyben helyezkedik el.

Balassagyarmattól északra található település.

A Nógrád vármegyében elhelyezkedő település az itt talált lábnyomos homokkövekről, a hatalmas megkövesedett fenyőről és az itt kiállított leletekről híres. 

Felvidékkel határos település, melynek legfőbb értéke a természet közelsége, a folyópart, a rétek nyújtotta békés táj és ezek különleges élővilága.

A falu a Mátra alján, a Nagy-Hársas hegy lábánál fekszik. Területét a Zagyva folyó és a 21-es főút szeli ketté. A főúttól keletre eső része a Losonci út, illetve Kisjobbágyi nevet viseli.

Látnivalók

A község a Karancs-hegység részét képező Anna-hegy, Bozóvár (Bozavár), Csepje (Secse, Gecse), Gusztáv- és Verő-hegyek szorításában, a Kis-Dobroda völgyében fekszik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A település a karancsi dombok között, a 336 méter magas Bodoló-hegy alatt található, két kis patak találkozásánál.

Látnivalók

Látnivalók

A Ménes-patak völgyébe települt község, Salgótarjántól 14, Budapesttől 110 kilométerre fekszik a 22. számú főközlekedési út vonalán. Szép dombvidéki környezettel rendelkezik északról és délről egyaránt. 

Látnivalók

A község a Mátra hegység északnyugati lábánál, Salgótarjántól, illetve a 21-es számú főközlekedési úttól 7 kilométerre terül el. 

A Sajgó Csaba, Siklósi János, Márton Bálint, és Kádár János gyűjteményéből összeállított kiállítás áttekintést ad a kerékpárok fejlődéstörténetéről az 1850-es évektől kezdődően napjainkig.

A község Nógrád vármegye délnyugati csücskében található, Nógrád és Pest vármegye határán, Budapesttől 50 kilométerre. Magas fekvésének és erdőségének köszönhetően csodálatos a levegője. 

A falu a turizmus Cserhát adta lehetőségeit egyik legeredményesebben kihasználó települése.

A község a Cserhát délkeleti szélén fekszik, a Bujáki-patak völgyében. 

A zsákfalu nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, a Cserhát keleti részén, Salgótarjántól délnyugati irányban. 

A hegyek közé zárt zsákfalu Rétságtól keletre, a Cserhát hegység középpontjában fekszik.

A község Salgótarjántól a 22-es főúton nyugatra haladva az első település.

Az alig 200 fős falu a Cserhát keleti lábánál fekszik, határában található.

A száz lakosú falu Belső-Cserhát erdős-dombos vidékén, a Szuha-patak és Egres-patak ágai között elterülő lapos részre, a Királykára épült.

A kis település 500 lelket számlál, átmenő forgalomtól mentes. Nyugodt, természetes környezete kikapcsolódást jelenthet a hétköznapi élet megszokott rutinjából.

A falu az Ipoly bal partján, a Dobroda patak találkozásánál fekszik, Salgótarjántól északnyugatra, Nógrádszakál és Ipolytarnóc között. Határában sok csiga- és fakövület található. Érdekessége a „Krétás”- dűlőben ...

A települést „Lucen” néven 1227-ben említik először hivatalos iratok. A legenda szerint nevét attól a Sámsontól kapta, aki II. Béla király uralkodása idején (1131-1141) Borics trónkövetelő híveként lovagvárat kapott.

A település „Közép Európa leghosszabb faluja”, ami mai formájában 1947-ben jött létre. A község vizekben gazdag település: itt folyik 800 méterre az Ipoly, itt áll a 30 hektáros Pontyos-tó, és a 2,6 hektáros Kis-tó, valamint ...

A település Nógrád megye közepén, a Megyer-patak partján, Szécsény és Salgótarján városok között fekszik. A hozzá tartozó Kisgéc település résszel együtt természeti értékekben és néprajzi hagyományokban gazdag. Egyre ...

A település fekvése, környezete egyike a legszebb nógrádi tájaknak.

A település a Kis-Zagyva völgyében található a vármegyeszékhelytől 15 kilométer távolságban. A Mátra és a Cserhát hegységek nyúlványai által övezett helység turisztikai látványokkal megáldott.

A falu a Mátra északi lejtőjén található, levegője csaknem ugyanolyan ózondús, tiszta, és gyógyító, mint az innen 10 kilométerre található Galyatető 800-900 méter feletti területein. 

A község közigazgatási területén négy természetvédelmi terület található: a Kaszinópark idős fasorai, a Cserkész-kút nevű forrás és környéke, a hegyeskei borókás legelő, valamint Nógrád vármegye legnagyobb, 818 hektáros ...

A Nógrád vármegyében található településen néhány jól karbantartott lakóház még ma is magán viseli a palóc népi építészet jellemző jegyeit.

A község a Cserhát délkeleti lábánál fekszik, a Hévíz-patak partján. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Az 1984-ben Homokterenye, Mátranovák és Nádújfalu községek egyesítésével alakult település a vármegye északkeleti szélén fekszik, a Zagyva-völgyben, a Mátra és a Medves-hegység között.

A település a Mátra és a Cserhát ölelésében helyezkedik el. Itt található az ország egyik leglátogatottabb kegyhelye és legnépszerűbb zarándokháza, a Szentkút és a szentkúti remete barlangja. A területen áthalad a kék út ...

Az Ipoly-vidék jellegzetes szalagtelepülése a Dobroda patak völgyében, a Karancs hegység északi vonulatai között fekszik. Az itt található tározó a horgászok paradicsoma, de madarászok is látogatják.

Kép forrása: Lantos T. - ...

A múzeum gyűjteménye Nógrád vármegye teljes paraszti kultúráját felöleli (a szlovák és német nemzetiségekkel együtt), kiemelt témaköre pedig a népművészet (viselet, szőttesek, pásztorművészet, vallási néprajz).

A község Balassagyarmathoz közel a Cserhát hegységben található.

A múzeum állandó kiállításán ifj. Szakács László gépészmérnök magángyűjteménye tekinthető meg, amelyet restaurálatlan, eredeti állapotú motorkerékpárok, a márkához kapcsolódó prospektusok, kezelési utasítások, valamint ...