Kultúra
Nevét Keresztelő Szent Jánosról kapta, aki a falu és a templom védőszentje. Érdekessége, hogy régen itt haladt át a Hatvant Szécsénnyel összekötő kereskedelmi-hadi út.
Forrás: cserhatszentivan.com
A jelenleg nagyjából nyolcszáz fős településen a régészeti kutatások azt igazolták, hogy már a csiszolt kőkorszakban is éltek emberek.
A közel 350 fős település a Belső-Cserhát völgyében, a Fekete-víz (patak) mellett található. A község és Magyarnándor határán található Rézparti-víztározó alkalmas horgászatra, partja csendes kikapcsolódásra.
Az 1072 lakosú palóc falu Nógrád vármegye északkeleti csücskében található, Salgótarjántól 20 kilométerre a magyar-szlovák államhatár mellett.
A község a Központi-Cserhát legnagyobb települése (2200 fő), annak déli részén terül el.
A település története évezredekre nyúlik vissza, ahogy arról az itt talált kő-, bronz- és honfoglaláskori leletek is tanúskodnak.
A község a vármegye egyik legkisebb települése, a Meredek-hegy aljában az egykor vízimalmokat hajtó Bokor-patak partján fekszik.
A többségében német nemzetiségi falu Nógrád vármegye délnyugati részén a Börzsöny délkeleti peremén található.