Kultúra
Nógrád vármegyében található falu, aminek építészeti sajátossága, hogy méretéhez képest nagyszámú nemesi lakóház (várkastély, kastély, kúria) található itt.
A település a Cserhát hegységben található, a Galga-patak völgyében a Szanda-hegy lábánál. A falu nevezetessége a Szeplőtelen fogantatás nevére szentelt római katolikus templom, a templom előtt található régi boltíves kőhíd, valamint az eklektikus stílusú Balás-kúria.
A város Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése és a Bátonyterenyei járás székhelye.
A kis település a Cserhát és a Börzsöny lábánál húzódik meg. Lakói híven őrzik a szlovák nemzetiségi hagyományokat, amint az látható építményeikben, hagyományos ételeikben és a hímzett bánki népviseletben, amit nagyobb ünnepek alkalmával lányok és asszonyok örömmel viselnek.
A Sajgó Csaba, Siklósi János, Márton Bálint, és Kádár János gyűjteményéből összeállított kiállítás áttekintést ad a kerékpárok fejlődéstörténetéről az 1850-es évektől kezdődően napjainkig.
A múzeum gyűjteménye Nógrád vármegye teljes paraszti kultúráját felöleli (a szlovák és német nemzetiségekkel együtt), kiemelt témaköre pedig a népművészet (viselet, szőttesek, pásztorművészet, vallási néprajz).
Nógrád vármegye második legnépesebb települése és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly bal partján. 1950-ig a megye székhelye volt, nevét a Balassa családról kapta, akik a település legfontosabb birtokosai voltak a 15. században. Mikszáth Kálmán a várost „Palócország fővárosának” nevezte.
A múzeum állandó kiállításán ifj. Szakács László gépészmérnök magángyűjteménye tekinthető meg, amelyet restaurálatlan, eredeti állapotú motorkerékpárok, a márkához kapcsolódó prospektusok, kezelési utasítások, valamint a kor motoros életéhez kapcsolódó kiegészítők alkotnak.
A nógrádi falvacska a Cserhát délnyugati peremén, a 423 méter magas Kő-hegy lábánál található egy jellegzetes erdős dombokkal körülvett völgyben.